Jancsi lelkem, mi lelt? mért vagy oly halovány, / Mint az elfogyó hold bús őszi éjszakán?
hasonlat
Élete gyertyáját soknak eloltátok...
metafora
Nézte őt a kék ég, a fényes nap... alább / Ragyogó szemével a tündér délibáb.
megszemélyesítés
Végtére megnyílt a felhők csatornája
metafora
Jaj, a zsivány! jaj, az akasztani való!
metafora
A láng piros nyelve az ég felé szaladt...
megszemélyesítés
Rablás, fosztogatás, ölés nekünk tréfa
metafora
Nagy égiháború volt keletkezőben.
metafora
Most hát, szép Iluskám! Most hát, édes rózsám!
metafora
Melybe ezer csillag ragyogása nézett...
megszemélyesítés
Jancsi gazdája bőg, mint aki megbőszült...
hasonlat
Hatalmas mennydörgés álmát elzavarta.
megszemélyesítés
Utószor látlak én, szivem szép tavasza!
metafora
A nap akkor már a földet érintette...
megszemélyesítés
A puszta, mint tenger, feküdt körülötte...
hasonlat
Elváltak egymástól, mint ágtól a levél...
hasonlat
Ottan éldegélünk mi ketten boldogan, / Mint Ádám és Éva a paradicsomban...
hasonlat
A világ sötétbe öltözködött vala...
megszemélyesítés
Jaj neked Iluska, szegény árva kislyány! / Hátad mögött van már a dühös boszorkány
metafora
Mindkettejök szive lett puszta, hideg tél.
metafora
S ily módon riaszt föl szerelem álmábul...
metafora
A harmat, mely ekkor ellepett fűt, bokort, /Tán a szánakozó csillagok könnye volt.
metafora
A nap fölkeltétől a nap enyésztéig / Egyenes rónaság nyujtózkodott végig.
megszemélyesítés
könnyü szélnek szárnyán
metafora (alliteráció is)