FOGALMAK - 10. osztály /1.

A16-17. század fordulóján Magyarországon a Habsburg-hatalom mellett harcoló katona, császárpárti magyar.ok elnevezése.

A "rózsák háborújának" a trónért folyó viszályát és véres háborúját feldolgozó drámai mű, főként Shakespeare-re jellemző.

A 18. században kialakult irodalm stílusirányzat. Az érzelmeket, a tapasztalatok által kiváltott lelki folyamatokat vizsgálja, elemzi és állítja az irodalmi alkotások középpontjába. Válsághangulat tükröződik benne.

átfogó, minden ismeretre kiterjedő tudástár

Melyik szerzőre jellemző? - tudatos szerkezettel összefogott, sűrített, a figyelmet mindvégig ébren tartó, pergő, mozgalmas cselekmény nyomult a színpadra, s megjelent a valódi drámai küzdelem és a sokoldalú, árnyalt jellemrajz

A polgári társadalom megteremtését előkészítő eszmerendszer és művelődéstörténeti korszak kb. a 18. században. Új gondolkodói magatartás: a józan emberi ész szabadsága, szembehelyezkedés az évszázados tekintélyelvek kötöttségével.

kiadványtípus és publicisztikai műfaj; rövid terjedelmű, füzetformában terjesztett sajtótermék; állásfoglalás valamely aktuális kérdésben azzal a szándékkal, hogy másokat is meggyőzzön

A felvilágosodás uralkodó stílusirányzata, mely az antik művészetet tekintette mintának, s céljának e műalkotások utánzását tartotta. Alapja a racionalizmus, a szigorú szabálykövetés.

Levél, melynek címzettje kitalált személy. Írója eleve az olvasóközönségnek szánja.

= egyházi ideológia, melynek célja a hívők visszatérítése a katolikus hitre.

A katonának besorozott legények által énekelt dal, amelynek célja, hogy kedvet ébresszen a nehéz katonai szolgálathoz.

reneszánsz, itáliai eredetű vásári komédia. Rögtönzött színjáték, amelyben jellegzetes társadalmi típusok jelennek meg.

Strófaszerkezet; a három sorból szerkesztett versszak minden sora a belső rímek által három egységre tagolódik. Emellett az egész vers háromszor három, tehát kilenc strófából áll. De nemcsak a külső, hanem a belső kompozícióban is hármas sz

a reneszánszot követő művészettörténeti korszak és korstílus. 1563 és 1770 között volt meghatározó Európában és Latin-Amerikában. Fő jellemzői a a monumentalitás, az illúziókeltés és a pompa.

(görög eredetű szó: ’hozzámondás’): egy mű átírása, átértelmezése az eredeti mű tartalmi elemeinek megtartásával; a forrás- és az átírt mű így dialógusba lépnek, ez új művészi hatást eredményez, esetleg népszerűsíti mindkét művet

hármas színpad (reneszánsz)

a drámaelméletet és a drámaírás gyakorlati kérdéseinek vizsgálatát magában foglaló tudomány

fokozott érzelmi hév, nemes szenvedély, emelkedett ünnepélyesség

a hangsúlyos és a hangsúlytalan szótagok szabályos váltakozása alkotja a ritmust. Verstani alapegysége az ütem: egy hangsúlyos és néhány hangsúlytalan szótag kapcsolata.

már nem egy ismert dallamra készült, olvasásra is szánt alkotás, a nyelvi ritmus önállóan is megállja a helyét

Népi líránk egyik műfaja, mély lelki fájdalomból fakadó, bánatos hangulatú egyéni panaszdal; ihletője valamilyen bánat, melyet nem részleteznek; jellemző szavai: árvaság, bánat, bú, bujdosás, sírás, könny stb.

A kuruc költészet és az újabb népköltészet műfaja. A száműzöttek, menekülők, földönfutók sorsát, érzelmeit bemutató, bánatos, panaszos hangvételű dal.

A XVII. század második felétől a Habsburgokkal szemben álló bujdosók elnevezése. (Elbocsátott végváriak, szökött jobbágyok, elszegényedett kisnemesek alkották tömegeiket.)

: Shakespeare verses drámáit a tíz szótagos, időmértékes (jambikus lejtésű), rímtelen „blank verse”-ben írta; ez az Erzsébet-kori drámák általánosan használt sorfaja volt

a tragédia egyik típusa; uralkodó érzelme a bosszú; a konfliktus alapja valamely korábban elszenvedett sérelem, s ennek kegyetlen és véres megtorlása szervezi a bonyolult, szerteágazó, cselszövésekkel tarkított drámai küzdelmet

18. századi stílusirányzat; az elnevezés kedvelt díszítőelemére, a kagylóra (francia szóval: rocaille) utal. Kedveli a cikornyás formákat, a miniatűr játékosságot, a kecsességet.

A Loyolai Szent Ignác által a protestáns "eretnekség" ellen megalapított Jézus Társaság, a ...... rend tagja.

a XVI. századi magyar verses epika jellegzetes műfaja Magyarországon. Olyan históriás ének, amely világi, szerelmi történeteket dolgoz fel. Többnyire a szerelmesek megpróbáltatásáról és újbóli egymásra találásáról szól. Szórakoztató jellegű

zenei kísérettel előadott verses epikai műfaj, melynek témái a korabeli politikai események, a törökellenes küzdelmek

(memoár): a napló, az önéletrajz és a történetírás határán elhelyezkedő prózai epikus műfaj; rendszerint az átélt események utólagos összefoglalása

önállóan is megálló művek együttese, amelyek tartalmi vagy formai szempontból egy nagyobb egységet képeznek