„Szedegeti a sok szép emléket, Mint a méh a virágról a mézet” - az eszköz neve:
hasonlat
Melyik a helyes? A Balatonparton című vers legfontosabb motívuma a rácsodálkozás / a hazaszeretet érzése.
rácsodálkozás
„A tanyáknál szellők lágy ölében Ringatózik a kalászos búza” - az eszköz neve:
megszemélyesítés
IGAZ VAGY HAMIS? Javítsd vagy magyarázd! Az alföld tájleíró költemény.
IGAZ - A lírai alany egy tájat vagy természeti jelenséget személyes érzelmeivel mutatja be.
Melyik műfaj ez? Az elbeszélő hangulatos beszámolót küld a címzettnek a látottakról, az azok által keltett érzelmekről és gondolatokról. Gyakoriak az olvasóval kapcsolatot teremtő mondatok.
úti levél
A költemény két évszak „találkozásáról”, az ősz haláláról és a tél megérkezéséről szól.
Weöres Sándor: Tájkép
„Itt ringatták bölcsőm, itt születtem” - az eszköz neve:
ismétlés
Melyik műből való az idézet? „Elmegy a sárga, jó a fehér / Hóba takarva nyargal a szél...”
Weöres Sándor: Tájkép
Melyik a helyes? A Tájkép című vers érzelmi gazdagságának a megteremtésében fontos szerepet játszanak a megszemélyesítések / a metaforák, a táj általuk válik élővé.
megszemélyesítések
Ki a szerzője a műnek? Balatonparton
Nagy László
„Börtönéből szabadúlt sas lelkem” - az eszköz neve:
metafora
Melyik versre igaz? Az apró képek sorát, az elénk táruló természetet az 1–2. és a 12. versszak foglalja keretbe.
Petőfi Sándor: Az alföld
„Mit nekem te zordon Kárpátoknak Fenyvesekkel vadregényes tája!” - az eszköz neve:
felkiáltás
Melyik műből való az idézet? „ott a víz partján / még sokáig álltam”
Nagy László: Balatonparton
Melyik a helyes? A Szülőföldemen című versét a költő nem a szülővárosában, hanem Kiskőrösön / Félegyházán / Dunavecsén írta
Félegyházán
Melyik a helyes? ) Az alföld című vers szerkezeti felépítését a leírás / az elbeszélés menete határozza meg, a költemény utolsó versszakában a személyesség / a cselekménymondás kap hangsúlyos szerepet.
leírás, személyesség
Melyik műből való az idézet? „Hortobágy, dicső rónaság, te vagy az Isten homloka.”
Petőfi Sándor: Úti levelek
„S mosolyogva néz rám a Dunától A Tiszáig nyúló róna képe.” - az eszköz neve:
megszemélyesítés
„Messzire néznek a szürke hegyek” - az eszköz neve:
megszemélyesítés
„Tán csodállak, ámde nem szeretlek” - az eszköz neve:
ellentét
Ki a szerzője a műnek? Tájkép
Weöres Sándor
Melyik műből való az idézet? „Cserebogár, sárga cserebogár!”
Petőfi Sándor: Szülőföldemen
Ki a szerzője a műnek? Úti levelek
Petőfi Sándor
Melyik a helyes? A Szülőföldemen című vers 1823-ban / 1848-ban / 1948-ban keletkezett, a költő húsz év távlatából idézte fel a távoli, kedves emlékeket.
1848-ban
Melyik a helyes? Az alföld című vers 1. és 2. versszakában a Kárpátok és az Alföld bemutatása során párhuzam / ellentét van a „vadregényes táj” és a „tengersík vidék” között.
ellentét
Your experience on this site will be improved by allowing cookies.