Strófaszerkezet; a három sorból szerkesztett versszak minden sora a belső rímek által három egységre tagolódik. Emellett az egész vers háromszor három, tehát kilenc strófából áll. De nemcsak a külső, hanem a belső kompozícióban is hármas sz

: Shakespeare verses drámáit a tíz szótagos, időmértékes (jambikus lejtésű), rímtelen „blank verse”-ben írta; ez az Erzsébet-kori drámák általánosan használt sorfaja volt

(memoár): a napló, az önéletrajz és a történetírás határán elhelyezkedő prózai epikus műfaj; rendszerint az átélt események utólagos összefoglalása

(görög eredetű szó: ’hozzámondás’): egy mű átírása, átértelmezése az eredeti mű tartalmi elemeinek megtartásával; a forrás- és az átírt mű így dialógusba lépnek, ez új művészi hatást eredményez, esetleg népszerűsíti mindkét művet

18. századi stílusirányzat; az elnevezés kedvelt díszítőelemére, a kagylóra (francia szóval: rocaille) utal. Kedveli a cikornyás formákat, a miniatűr játékosságot, a kecsességet.

a drámaelméletet és a drámaírás gyakorlati kérdéseinek vizsgálatát magában foglaló tudomány

a tragédia egyik típusa; uralkodó érzelme a bosszú; a konfliktus alapja valamely korábban elszenvedett sérelem, s ennek kegyetlen és véres megtorlása szervezi a bonyolult, szerteágazó, cselszövésekkel tarkított drámai küzdelmet

A kuruc költészet és az újabb népköltészet műfaja. A száműzöttek, menekülők, földönfutók sorsát, érzelmeit bemutató, bánatos, panaszos hangvételű dal.

átfogó, minden ismeretre kiterjedő tudástár

A katonának besorozott legények által énekelt dal, amelynek célja, hogy kedvet ébresszen a nehéz katonai szolgálathoz.

Népi líránk egyik műfaja, mély lelki fájdalomból fakadó, bánatos hangulatú egyéni panaszdal; ihletője valamilyen bánat, melyet nem részleteznek; jellemző szavai: árvaság, bánat, bú, bujdosás, sírás, könny stb.

fokozott érzelmi hév, nemes szenvedély, emelkedett ünnepélyesség