hármas színpad (reneszánsz)

A XVII. század második felétől a Habsburgokkal szemben álló bujdosók elnevezése. (Elbocsátott végváriak, szökött jobbágyok, elszegényedett kisnemesek alkották tömegeiket.)

reneszánsz, itáliai eredetű vásári komédia. Rögtönzött színjáték, amelyben jellegzetes társadalmi típusok jelennek meg.

A kuruc költészet és az újabb népköltészet műfaja. A száműzöttek, menekülők, földönfutók sorsát, érzelmeit bemutató, bánatos, panaszos hangvételű dal.

= egyházi ideológia, melynek célja a hívők visszatérítése a katolikus hitre.

kiadványtípus és publicisztikai műfaj; rövid terjedelmű, füzetformában terjesztett sajtótermék; állásfoglalás valamely aktuális kérdésben azzal a szándékkal, hogy másokat is meggyőzzön

már nem egy ismert dallamra készült, olvasásra is szánt alkotás, a nyelvi ritmus önállóan is megállja a helyét

A katonának besorozott legények által énekelt dal, amelynek célja, hogy kedvet ébresszen a nehéz katonai szolgálathoz.

(görög eredetű szó: ’hozzámondás’): egy mű átírása, átértelmezése az eredeti mű tartalmi elemeinek megtartásával; a forrás- és az átírt mű így dialógusba lépnek, ez új művészi hatást eredményez, esetleg népszerűsíti mindkét művet

A felvilágosodás uralkodó stílusirányzata, mely az antik művészetet tekintette mintának, s céljának e műalkotások utánzását tartotta. Alapja a racionalizmus, a szigorú szabálykövetés.

a XVI. századi magyar verses epika jellegzetes műfaja Magyarországon. Olyan históriás ének, amely világi, szerelmi történeteket dolgoz fel. Többnyire a szerelmesek megpróbáltatásáról és újbóli egymásra találásáról szól. Szórakoztató jellegű

(memoár): a napló, az önéletrajz és a történetírás határán elhelyezkedő prózai epikus műfaj; rendszerint az átélt események utólagos összefoglalása

a reneszánszot követő művészettörténeti korszak és korstílus. 1563 és 1770 között volt meghatározó Európában és Latin-Amerikában. Fő jellemzői a a monumentalitás, az illúziókeltés és a pompa.